Művészetem, a nagy siker,
Csak így könnyű a műfaj…
Nem izgat más, egy táblás ház,
S a publikum, míg ránk nem un.

Na jó, ez a tudás nincs túl nagy becsben,
Annál ki nagy-nagy művész,
De higgyék csak el, nem könnyű ez sem…
Hisz kasszasiker, mindig kell!

Egy csipetnyi ész meg egy csipetnyi szív,
Egy kevés varázs egy kis játék,
Pár vaskosabb vicc, pár jópofa hecc,
Egy disznó meg egy hős!

Ha örvend a fül, és ha örvend a szem,
Egy kis vaskos botrány se hátrány,
A ruhák, a díszlet, s a fény kell igen!
Meg egy hős, aki még nem nős:
Mint én!

Kell egy férfi és egy nő, meg csodás ötletek,
Mert az élet úgy amint van, nem kell senkinek!
A nézők erre gyűlnek, csak pisszenetlen ülnek,
Egy jel és mehet a függöny fel!

Egy csipetnyi ész meg egy csipetnyi szív,
Egy kevés varázs egy kis játék,
Egy Szent Iván éj! Egy kis harc egy kis kéj!
A nép csak cirkuszt kér!

Egy véres viszály, és egy zsémbes király,
Egy jóslat egy komor kísértet,
Végy egy csipetnyi borsot, egy kevés sót,
A nép csak cirkuszt kér, pénzért!

És csak azt mondjuk el,
Amit mindenki sejt, hogy Földünk nem más, mint egy furcsa színház!
S azt hogy itt minden férfi és nő színész,
S a taps annak jár csak, ki nagy-nagy cirkuszt, csap mindig!

Mert,
Kell,
Egy csipetnyi ész meg egy csipetnyi szív!
Egy kevés kis merész varázslat!
Ha örvend a fül, és ha örvend a szem,
A ruhák, a díszlet s a fény kell igen,
Pár kórista lány, pár pofás színész,
Egy csipetnyi szív, no meg ész és kész!

Kurz und gut!
Jegybevétel semmi más, nem vitás!
Meg egy irdatlan jó komédiás:
Mint én!